Szeretnék:
kimenni messze a víz partjára
s a lemenő Nappal szembenézve
nekidőlni egy fának.
Hetenként többször.
A fejemet is hátravetve
hallgatni a halk szúnyogdongást
meg a zsongó, csobogó vizet
mikor beszél a csenddel.
Úgy maradni
míg feljönnek a csillagok
és simogató ezüst fényüket
fejemre hintik.
Először egy napig maradni ott
azután két napig
azután három napig
azután mindig...
Dzsida Jenő
valóban kell egy ilyen hely. Majd megírom ha megtaláltam. Reggelenként meg kell elégednem a szobámmal, de este...napközben...lehetséges
köszönöm ezt :)
köszönöm ezt :)
de jo ez a vers...
VálaszTörlés